A kultúra nem olyan mint egy vállfán fityegő ruhadarab, amit meghatározott alkalmakkor magunkra aggatunk. Az igazi kultúrának tétje, emellett kontextusa, konnotációja van. Ha játék is, nem játszadozás. Ha valaki nem érzi, nem érti, csak használja a kultúrát, olyan otromba baklövést követ el, mint az a szülő és/vagy tanár, aki a múlt szombaton a nagyváradi Ady Endre Líceumban megrendezett szülői bálon Păunescu verset szavaltatott el egy diákkal.
...
A romániai tüntetéssorozatot egyre többen és egyre több vonatkozásban hasonlítják az 1989-es eseményekhez, de ez a hasonlóság természetesen nem abból fakad, hogy az országban most valóban forradalom zajlik, ugyanis az akkori és a mostani eseménysor tétje és célkitűzései is egészen mások.
...
Úgy tűnik, megbukott az ortodox egyház arra irányuló lépéssorozata, hogy megszerezze magának a nagyváradi Aluminei utcai iskolaépületet a hozzá tartozó elemi és általános iskolai osztályokkal együtt. A trükk átlátszó volt: ...
Egyre többen, és egyre gyakrabban követelik a múltunkat, tetteinket, hőseinket. A szlovákok például újabban azt akarják kisütni Liszt Ferencről, hogy ő tulajdonképpen szlovák volt. De a helyi közösségek történetének vonatkozásában is vannak, akik az igaztól eltérően ábrázolnák a mi múltunkat.
...
Induljunk ki abból az alapinformációból, hogy 2002-ben Románia lakossága 21.680.974 személy volt, 2012-ben pedig a népszámlálás hivatalos lezárásáig 19.599.506 embert sikerült összeszámolni. A mostani népszámlási folyamat alatt tapasztalt baklövéseket, szervezetlenséget, fejetlenséget és felelőtlenséget figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük, hogy többtízezres, ha nem százezres nagyságrenddel nagyobb a valós lakosságszám.
...
Megvannak a romániai népszámlálás első végeredményei. Összehasonlítva a mostani lakosságszámot a 2002-es népességszámmal, kitűnik a fogyás szinte megdöbbentő mértéke. Itt az önmagáért beszélő adatsor, kezdve a magyar érdekeltségű megyékkel.
...
Bombahír innen : népszavazáson döntenek majd Székelyföld sorsáról. Erről szavazott meg határozatot a Kovászna megyei tanács október 31-iki ülésén.
És még mondja valaki, hogy nincs haszna a politikai versenynek! Húsz évig, amíg biztos volt az RMDSZ jelenléte a parlamentben, az autonómia csak a kampányokban jelent meg jól hasznosítható szlogenként, de most, hogy a szövetség bejutása amúgy is kérdéses, erre még itt van ez az újonnan alakult Tőkés-párt is, egyből komolyat lép az RMDSZ irányítású Kovászna Megyei Tanács. Persze, az még kérdés, hogy a kiírandó népszavazás, ami Székelyföld sorsáról lesz hivatott dönteni, tulajdonképpen miről is fog dönteni, nagyon is elképzelhető, hogy ez egy újabb – igaz minden eddiginél ...
Műkincsnek is nehéz lenni abban az országban, ahol a politikum etnikai alapon tesz különbséget az egyházak között. Én legalábbis ezt a következtetést vontam le a Bihar Megyei Tanács október 28-iki ülése után, amelyen a megye választottjai egy órán át vitatkoztak arról, hogy megkössenek-e egy olyan bérleti szerződést, amelyet a jogállamokra jellemző logika szerint meg kellett volna kötni. ...
Most nem én fogok papolni, és nem is Julien Benda, aki Az írástudók árulása címmel írt egy könyvet, hanem Babits Mihály, aki ugyanilyen címmel írt maga is egy esszét, reflektálva Benda könyvére. A babitsi gondolatok megdöbbentő aktualitása késztet arra, hogy szemezgessek a szövegéből.
...
Akárhányszor Budapesten jártam, amikor csak tehettem, elmentem az országház közelében felállított József Attila szoborhoz. Leültem mellé a „rakpartra”, és együtt hallgattam Attilával a Duna fecsegését. Ez a néhány perces hallgatás olyan volt nekem, mint egy hívő embernek lehet egy áhitatos önmagába vonulás valamelyik csendes templomban.
...
A válasz egyszerű: a románoké, akik még az ünnepeiket is a magyarok ellenében jelölik ki. Ilyen ünnep 1918. december 1., és ilyen október 12. is, mely Nagyvárad hivatalos ünnepnapja. Ez utóbbi dátum elé azért nem írtam évszámot, mert kettőt is kell. Az egyik 1918, amikor Aurel Lazar váradi otthonában megfogalmazták az erdélyi románok függetlenségi nyilatkozatát, a másik pedig 1944, amikor a román és a szovjet csapatok bevonultak Nagyváradra, és amit a román történetírás a város felszabadításának nevez.
...
Ha jól emlékszem a Magyar Szocialista Párt közvéleménykutatásos szimpátiamutatói újabban tizenhét százalékon állnak. Ez a tizenhét már azért is gáz a szociknak, mert egyes mérések szerint már a Jobbik is jobban áll náluk. Ilyen mélyen 1990 óta nem volt az MSZP, tehát a párt legfőbb érdeke az lenne, hogy valamiképpen összeszedje magát. De ehelyett egy idő óta egyre látványosabb belső harcok folynak, már a külvilág szeme láttára is, mely harcok főszereplői Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila, az ex. és az en titre MSZP-fönök.
...
Az EMNP-t hivatalosan bejegyezték. Új korszak kezdődött el a romániai magyar politikai életben, mondják sokan. Nekem vannak fenntartásaim ezzel az egész üggyel kapcsolatban. Ezekről adnék számot nem túl röviden.
...
Kezdem hinni - pedig eddig nem -, hogy beigazolódnak azok a félelmek, amelyek a magyarországi sajtó- és szólásszabadságról szóltak.
Legutóbbi bejegyzésemben megírtam, mit is gondolok Kertész Ákosnak az ő leveléről, tehát nem vádolhatom magam túlzott kertészi szimpátiával, azonban ahogy a magyar közélet túlreagálja ezt az ügyet, azmár aggasztó, mert igazolni látszik azt, hogy a hatalmon lévő magyarországi jobboldal gyakorlatilag le akarja radírozni mindazokat, akik nem egy véleményen vannak vele. ...
Most szaladtam át a magyarra lefordított Románia földrajza és ugyanannak történelme tankönyvén (tizenkettedikeseknek). Hallottam már előzőleg azt, hogy netán ismét érdekes fordítások születtek, de mendemondákkal ellentétben korrektek lettek a fordítások, még ha nem is kifogástalanok: a leckék rendes magyar nyelven szólalnak meg, és ha olykor a szöveg bükkösebb is a könnyen tolerálhatónál, az valószinűleg az eredeti szövegek bűne, nem a fordításoké.
...
Minden kréteai hazudik, mondja egy krétai.
A magyar genetikusan alattvaló , mondja a magyar Kertész Ákos, aki levelét megírta az Amerikai Népszavában, és amivel meglehetősen nagy botrányt kavart Magyarországon. Pedig a levél figyelmes elolvasása után rájöhetnénk, hogy az az iromány egy cseppet sem minősíti a magyarokat, ami miatt beindult a sápítozási lavina, a levél szerzőjét annál inkább.
...
Az osloi vérengzés az európaiakat elfogultan szemlélőket is rádöbbentette arra, hogy a terrorizmus nem a muzulmánok kiváltsága, de a szőke, kék szemű emberfajta is tud még ideológiától megittasult vérengző lenni, holott a nácizmus és a kommunizmus után sokan gondolták, gondolják azt, hogy a mi kontinensünkön már kigyógyultak az emberek ebből a halálos kórból.
...
A hír: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) magára vállalta azt az akciót, amelynek keretében Kolozsváron egy négynyelvű műanyagfelirattal takarták le a helyi polgármesteri hivatal által májusban a Mátyás király szoborcsoport elé elhelyezett vitatott táblát. " ...
Azt tudtuk mindig, hogy a politikusok jó színészek, de hogy néha Oscar díjas alakításra is képesek, hát ennyit már nem néztünk ki belőlük. Legalábbis a hazai sztárokból nem. A pompás politikai pojácáskodás annak a vármegyeházának az üléstermében zajlott le nem sokkal ezen sorok meszületése előtt, ahonnan annak idején a páva felszállását lesték szebb jövőbe hitet vető szegénylegények.
...
Stresszes lehet a romániai politikai állatfarmon az élet. A hazai társadalmi törzsfejlődés felsőbb szintjein manapság már folyamatosan elő kell hozakodni valami újjal, mert a tápláléklánc alsóbb fokain élő egyedek szeretik a cirkuszt, noha nem huzamosabb ideig ugyanazt, úgyhogy ma már gyakorlatilag futószalagon kell kipattanjanak a fődisznók agyából az újabb és újabb, ráadásul egyre megrökönyődtetőbb ötletek. Ebben a termelésben a legnagyobb király Traian Băsescu, az állatfarm legmagasabb rangú disznóólának lakója.
...
Legutóbbi, Adyt idéző bejegyzésem generált egy kis vitát. Olyat, ami ismét eszembe juttatott egy jelenségkört, amiről érdemesnek találtam elgondolkozni. Íme, mire jutottam.
...
Egy ideje olvasom és fordítom Ady Endre újságcikkeit. Különösen a nagyváradi évek termését tanulmányozom, és valósággal megdöbbenek azon, milyen zseniális volt újságírónak is Ady. Mindenkivel szembe mert menni, aki szerinte a maradiságot, a hazugságot, az álhazafiságot és a bigottságot képviselte. És kritikáját olyan bátor, mondhatni vakmerően vehemens hangnemben fogalmazta meg, hogy cikkeit elolvasva azon csodálkozok, hogy csak egyszer, és mindössze három napig ült dutyiban sajtóvétség miatt, meg azon, hogy nem verték meg. Aki nem hiszi, amit mondtam, annak utánajárok. Íme, mit ír például István király országáról 1902-ben:
...
Végre elkészült a váradi színház felújítása. Egész jó kis felhajtást is kanyarítottak hozzá. Reméljük tényleg a magyar kultúrára is jobb idők jönnek most, hogy megint van színházunk.
A tegnapi ünnepélyes színházavatáson minden látogató megkapta az eredeti zárkő oklevél másolatát is. Szép emlék ez azoknak, akik ott voltak.
Mikor lesz Magyarországon újra ellenzék? Mert ami most folyik az MSZP körül az inkább tekinthető politikai könyöklőversenynek, mint sorok rendezésének vesztes háború után.
...
Szeretünk Nagyvárad multikulturalizmusával dicsekedni. Különösen a helyi románok jeleskednek ebben, meglepő módon olyanok is, akik egyébként megnyilvánulásaikkal a Nagy-Románia Pártba is kérhetnék felvételüket. Ha már nem. A váradi multikulturalitás ismételt aktualitását az egyébként valóban békésnek mondható Nagyváradon két olyan történés adja, melyek ezt a békés egymás mellett élést, vagy annak látszatát látszanak maszatolni. ...