Gyurcsány Ferenc nem nyugszik, annak ellenére, hogy anyahonban és azon kívül is sokan kívánják azt, ha pihenne egy kicsit, és e pihenés után arra a következtetésre jutna, hogy jó lenne neki és nekünk is, ha távol tartaná magát az elkövetkező tíz évben (vagy inkább évszázadban?) a politikától. Azoknak, akik nincsenek tisztában azzal, hogy akit egyszer megérintett a hatalom szele, már nem tudn soha szabadulni tőle, most szembesülhetnek azzal, hogy Gyurcsány Ferenc a pihenőt nem a kivonulásra, hanem az erőteljes visszatérésre használta fel.

...

Én rádióhangra szoktam ébredni. Amiket ilyenkor, félálomban hallok, arra nem vállalok garanciát, arra pedig pláne nem, ami a napokban jutott el hozzám az éterből. Arra ébredtem ugyanis, hogy a hírbeolvasó – szabatos, tiszta női hang – azt mondja: a portugáliai ellenzéki Szociáldemokrata Párt a választási kampányban azt ígérte, hogy még drasztikusabb megszorító intézkedéseket fog bevezetni, ha megnyeri a választásokat.

Nagyvárad jó példája annak, hogyan is viszonyulnak az állam intézményei a különböző egyházakhoz. Legutóbbi posztom arról szólt, hogy a polgármesteri hivatal a megyei tanfelügyőséggel közösen az ortodoxok kezére játszott egy olyan ingatlant, ami a kommunista, ateista rendszerben épült, ergo eredetileg nem is lehetett az ortodoxoké.

A történet több hónappal ezelőtti, de aktuaitása van, mert párhuzamba állítható azzal, ami a váradi premontrei gimnáziummal történik. Először olvassátok el ezt, aztán majd visszatérünk a másik témára.

Két egymásra nagyon emlékeztető televíziós kép idéződik fel bennem: utcán örvendező, táncoló embereket látok, csak épp a helyszín és az időpont más. Az egyik képen Kairóban és más muzulmán nagyvárosokban az utcán táncoló embereket látni 2001 szeptember 11-én, a másikon New-York-i emberek lejtik örömtáncukat a halálhírre. Az Oszama bin Ladenére.

...

Keresztény hitünk szerint, akik várják a messiást, azokhoz előbb vagy utóbb el is jön a Szabadító. Emellett az sem titok, hogy a romák nem a világ legszerencsésebbjei, ezért lehet az, hogy a váradi Cinka Panna cigánytelep lakói is Jézust várták húsvétkor, de helyette (nagy H!) Tőkés László püspök látogatott el hozzájuk.

...

A Bihar megyei prefektus (anyaországiak úgy is ismerhetik újabban mint Bihor)  a közigazgatási bíróságon támadta meg a megyei tanács határozatát, mely egy új magyar színház létesít Nagyváradon. A prefektus már az előző, 2011 januári tanácsi határozatot is megtámadta, amely a meglévő állami színház kettéválasztásáról szólt. Úgyhogy az alábbi, az akkori események kapcsán írt, és most megtalált bejegyzésemnek aktualitása van. Végigolvastam: az eltelt két hónap nem tette szükségessé a szöveg aktualizálását. Mert a helyzet lényegében ugyanaz, mint alább:

...

Pedig lehet, hogy aludni kellett volna még egy kicsit.  

...

 „Ez a könyv az európaiak kötelező olvasmánya kellene hogy legyen” – olvasható az egyik nyugati recenzens felkiáltása Paul Lendvai Az eltékozolt ország című könyvének hátsó borítóján. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jelentős művet tartok a kezemben, sőt, még kezdtem is hitelt adni ennek a harsogó szlogennek, amikor a bevezetőben a szerző eme nemes gondolataira bukkantam: ...

Itt egy másik régi csemege, melynek apropója az, hogy a Bihar Megyei Tanács döntött arról, hogy a váradi színház román és magyar társulata váljanak ketté. Hogy mi történt Váradon az említett határozat elfogadása után, arról beszéljen a Szegregáció vagy kulturális autonómia? című bejegyzés:

...

Mint mondtam, a régi blogfelületem felmondta a szolgálatot, és így évek óta gyártott bejegyzéseim elvesztek. Pontosabban csak azok, amelyeket nem több nekifutásra, ezáltal piszkozatok gyártása nélkül írtam. Szerencsémre (és a ti szerencsétetlenségetekre) egy pár bejegyzésemet megtaláltam a saját gépemen. És ha már megtaláltam őket, akkor bemásolok ide egyet-kettőt.

Itt van például ez, amit nem sokkal a március 15-iki ünnepségek előtt írtam. Címe:

...

Volt nekem egy blogom. Az volt a címe, hogy Politika a gyökön. De valamiért meghalt. Sajnálhatjátok, mert érdekes írások voltak rajta, benne. Tőlem. Ha sikerül valahogy visszaszereznem azokat a posztjaimat, valamiképpen beaplikálom ide, ha meg nem, akkor is itt lesznek az új bejegyzések. Hacsak be nem omlik ez a blogfelület is most, hogy én bejelentkeztem ide.

A felület új, de a koncepció a régi: megmondom a dolgokat politikáról, kultúráról, erről-arról. Akik már ismernek, tudják, mire számíthatnak, akik még nem, azok majd meglátják. Majd meglátjuk.