Ezek a románok nem cicóznak: olyan pofátlanul képesek kinyilvánítani külpolitikai érdekeiket, hogy hozzájuk képest Orbán Viktor is csupán jólnevelt úrigyerek. Teodor Baconschi akkori külügyminiszterről sokan csak akkor tudták meg, hogy ő a román diplomácia vezetője, amikor egy nemzetközi vihart kavaró interjúban kijelentette, hogy Románia nem támogatja Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz, amennyiben a horvátokat nem vetik alá ugyanannak a megfigyelési mechanizmusnak, amelynek Románia tagországként még mindig alá volt vetve. Aztán jött a schengeni csatlakozásról szóló döntés időszaka; a kedvező döntésre Románia azzal próbált rásegíteni, hogy egy héten belül razziázott az összes romániai vámnál, nagy garral vitte a hírt külföldre a korrupt vámosok leleplezéséről és bebörtönzéséről azzal a szöveggel, hogy lássad Ajrópa, mi aztán nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy felszámoljuk a korrupciót a vámoknál. Persze egy hét után behalt a kampány, és azóta sem tudja senki, mi bajuk lett a lekapcsolt vámosoknak...

A legújabb külpolitikai pofont Traian Băsescu államfő aplikálja Hollandia arcára azzal, hogy hónapok óta nem veszi át az új romániai holland nagykövet megbízólevelét. Az ok nyilvánvaló: azért ez az eljárás, mert Hollandia akadályozza Románia schengeni csatlakozását. Băsescu és tanácsadói valószínűleg nem mérlegelték, hogy milyen hatása lehet egy ilyen eljárásnak. Elvégre nem csak a két ország viszonyát érinti az ügy, hiszen egy ilyen pitiáner bosszúálló akcióval Románia minden magára valamit is adó tagállamot meghökkenthet, és így a következmények is komolyabbak lehetnek annál, mint, hogy csak Hollandia orrol meg Romániára, ami amúgy sem számít már idehaza, hiszen a hollandok akadályozzák a schengeni csatlakozást. Lehet, hogy Băsescu így akarja a németalföldieket meggyőzni arról, hogy tévednek, és Románia kimondhatatlanul tisztességes és jóindulatú ország. Arra azért nem vennék mérget, hogy hatásos és meggyőző lenne ez az érv...

Ennél már valószínűbb, hogy több olyan ország van az Európai Unióban, amelyek bár vannnak annyira rosszul informálva, hogy azt gondolják, Románia fel van készülve a schengeni csatlakozásra, ennek okán pedig nem értenek egyet a holland állásponttal, de Băsescunak ez az eljárása a rólunk (mármint Romániáról) kialakított kedvező véleményüket is megváltoztathatja, hiszen ha egy államfő ilyen civilizálatlan és tipikusan balkáni módszerrel igyekszik érvényt szerezni érdekeinek az Unión belül, az valószínűleg kevés jóindulatra számíthat az európai országok részéről. Az is kevéssé életszerű, hogy lenne az Unióban olyan tagország, mely Hollandiát kevésbé tartaná megbízhatónak, mint Romániát, és talán mindenki úgy gondolja, hogy schengeni csatlakozásával nem is Románia, hanem a nagyok érdekeiket szolgálják ki. Persze, ma még olyannyira kockázatos Romániára bízni a schengeni külső határok fokozott védelmét, hogy a nagyok még örülnek is annak, hogy Hollandia nyíltan kimondja azt, amit ők diplomáciai megfontolásból nem akarnak hangoztatni. Románia pedig egyhetes kampányokkal küzd a korrupció ellen, ahelyett hogy folyamatosan mutatná fel az eredményeket, államelnöke révén pedig előáll egy balkáni manőverrel, amivel senkit nem ijeszt meg, csak lerántja a leplet magáról. És ami ezáltal a világ elé tárul, hát az se nem gyönyörködtető, se nem bizalomgerjesztő látvány. Bár manapság már annyira menő, meg divatos a kifacsart ízlés, hogy még a pofátlanság, a balkáni taplóság is  szimpatikusnak tűnhet fel.