Az RMDSZ az erdélyi magyarok saját belátására bízta azt, hogy kire szavazzanak az államfőválasztás második fordulójában. Ha pusztán ebből az információból indulunk ki, akár azt is gondolhatnánk, hogy itt a magyarság szempontjából mindegy, hogy milyen eredmény születik. Mivel ez így önmagában nem nyújt semmiféle tájékoztatást a valós helyzetről, felvázolom én itt azokat a szempontokat, amelyek segíthetik az erdélyi magyarokat döntésük meghozatalában.

...

Az RMDSZ a nagy túlélő. A PSD csápjaiban vergődő szövetség számára ugyanis – nem túlzok – létkérdés volt az, hogy ne támogassa nyíltan Pontát.  Van ugye három lehetőség az RMDSZ előtt a választás két fordulója között: Pontat támogatja, Iohannist támogatja, illetve nem támogat senkit, és a magyarok belátására bízza, kire szavaznak. És van két eshetőség, ami szintén meghatározhatja bármely párt, így az RMDSZ sorsát is: vagy Ponta nyer, vagy Iohannis nyer. Az RMDSZ pragmatikus párt lévén nyilván arra a jelöltre szeretett volna fogadni, amelyik megnyeri a választásokat, ehelyett mégsem fogadott senkire. Ezt nem gyávaságból tette, vagy mert nem mert jóslatokba bocsátkozni, hanem mert jól kikalkulált érdeke ezt kívánta. ...

Jól ismert látványt nyújtott a vasárnapi államfőválasztás első fordulójának eredményeit ismertető térkép, hiszen ugyanazt mutatta, amit legalábbis 1996 óta mindig láthatunk az elnökválasztásokon: Óromániában túlnyomórészt a posztkommunista erők jelöltje nyer az első fordulóban, míg Erdélyben, a Bánságban és Partiumban a jobboldal jelöltje győz. Ez történt most is: Erdélyben (Hunyadot leszámítva) Klaus Iohannis (a székely megyékben Kelemen Hunor), Óromániában pedig Victor Ponta győzött. Ez a szabályszerűen visszatérő földrajzi szavazatmegoszlás egy kulturális törés létét bizonyítja, amit az immár közel száz éve alkalmazott román homogenizációs állampolitika sem tudott eltörölni. (Még.)

...

Lehet-e államfő egy volt titkos ügynök? Kevésbé fejlett, vagy, hogy divatos kifejezéssel éljek, illiberális demokráciákban ennek semmi akadálya, hiszen Vlagyimir Putyin is KGB-ügynök volt, mielőtt orosz cár, akarom mondani elnök lett volna. Ismerve továbbá a romániai demokrácia minőségét, vagyis meglehetősen illiberális voltát (hangsúlyozom századjára: nem ideológiai, hanem államberendezkedési szempontból), még csak a vállunkat sem lenne érdemes megrándítanunk arra az eshetőségre, hogy Victor Ponta, Románia miniszterelnöke, és a novemberi elnökválasztás legnagyobb esélyese netán tényleg titkosügynök volt 1997 és 2001 között, ahogy azt a jelenlegi, és nem kevésbé selyma államelnök, Traian B ă sescu világgá kürtölte. Nem ...

Harmadik választását nyerte meg az idén a Fidesz, és fő szövetségese, a KDNP, ráadásul a vasárnap lezajlott magyarországi önkormányzati választáson aratott győzelem olyan nagy arányú volt, ami bizonyítja azt, amit már korábban nagyjából tudni lehetett: azt hogy a kormánypártoknak nincs komoly kihívójuk. Márpedig ha a kormányoldalnak négy évnyi uralom után sem erodálódott a támogatottsága, ahogy az általában lenni szokott a politikában, és újra ilyen fölényes győzelmet tudott aratni, az nem sok jót ígér a jövőre nézve az ellenfeleknek: sem a baloldalnak, sem a radikális jobboldalnak.

...

Az illiberális demokráciáról szóló eszmefuttatásai miatt a fél világ Orbán Viktor torkának esett – köztük én is – , mert tabudöntögető beszédében, és azóta sem tudott a liberális demokráciával szemben meggyőző alternatívát felmutatni. Ezzel szemben semmi nem történt azok után, hogy Victor Ponta, Románia miniszterelnöke elment Kínába, ahol az ottani hivatalosságokkal tárgyalva ilyesmit talált mondani: „csodálom a Kínai Kommunista Pártot, azért, ahogyan a kínai népet vezette a szocializmus útján”. Pedig a párhuzam adott: Orbán Viktor egy nyári táborban sikeres államnak nevezi Kínát, amely bizonyos szempontból példaként állítható más országok elé, míg a román miniszterelnök a legmagasabb szintű hivatalos találkozón ...

A Kertész Imre kitüntetésének hírére kialakult vita mindent, de mindent mindent mindent mindent elárul a magyarországi közgondolkodás milyenségéről. Ha egy szóban akarnám kifejezni, akkor egyszerű dolgom lenne, mert csak annyit kellene írni: undorító. Vagy ennyit: gyomorforgató. Netán ezt: ideglelős. De ennyiből nem lesz komment, úgyhogy azért kifejtem egy kicsit, hogy a sok gyűlölködő, hörgő, morgó, magának kikérő szálljon magába egy kicsit (persze, nem fog).

...

Az elmúlt napokban Romániával kapcsolatban a nemzetközi médiában is a legfontosabb hír az, hogy tíz évre börtönbe került a hazai közélet és médiavilág legbefolyásosabb keresztapája: Dan Voiculescu. Talán nem is túlzás azt mondani, hogy az egyetlen személyhez köthető események közül Románia jelenkori történelmében ez a legjelentősebb Nicolae Ceaușescu kivégzése óta.

...

Az én szövegemet is félre lehet érteni, nem csak az Orbán Viktorét, de vele és az ő beszédének tompításával, finomításával megbízott szellemkatonákkal (ha mérgesebb hangulatban lennék, úgy írnám bértollnokokkal) ellentétben nyíltan bevallom, hogy esetemben a félreértés az én hibám, mert azt feltételeztem, hogy azok a fogalmak, amikkel dolgozok, mindenki, vagy legalábbis majdnem mindenki számára teljesen egyértelműek.

...

A magyar miniszterelnök tusványosi beszédét szétcincáló cikksorozatomban utoljára hagytam a legnagyobb csemegét: annak elemzését, hogy az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseire nézve mit jelent az illiberális állameszme. Képzeljük csak el, hogy ezt a beszédet Románia miniszterelnöke vagy államelnöke mondta volna el! Ha itt is tudatosan egy iliberális államot akarnának kiépíteni (Románia sok tekintetben amúgy is már egy kifejezetten illiberális állam!), az teljesen megfosztaná az erdélyi magyarságot attól a reménytől, hogy megvalósíthatja autonómiáját, elvégre a nemzeti kisebbségek közösségi jogaiknak biztosításához is alapvetően egy liberális szellemiségű államvezetésre és államfilozófiára lenne szükség. Ezt csak azért, ...

Orbán Viktor államszervezési paradigmaváltásról eszmefuttatott a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, és e váltás szükségességét konkrét példákkal illusztrálta. Olyan országokra terelte e figyelmet, amelyek megmutatják a kivezető utat a nyugati világot a miniszterelnök szerint világháborús mértékben megrázó gazdasági világválságból. A hallgatósága most meg töprenghet azon, hogy vajon csak rossz napja volt neki és a szövegíróinak, vagy netán ő tényleg Indiát, Oroszországot vagy Kínát tekinti követendő példának?!

...

Orbán Viktor tusványosi beszéde a legjelentősebb politikai paradigmaváltást jelzi előre az 1989-es fordulat óta. A miniszterelnök az új szemlélet kialakulásának kiindulópontját a 2008-as gazdasági világválságba helyezte, ami szerinte legalább akkora horderejű világtörténelmi esemény, mint az első és a második világháború lezárása vagy a1989-es rendszerváltás volt. Erre a gondolatra azért volt szüksége, hogy az általa felvázolt új paradigmának ideológiai, politikai, történeti alapot teremtsen, és mintegy ráfogja a gazdasági világválságra azt, hogy miatta vált szükségessé leszámolni a liberális államszervezéssel.

...

A kultúra fogalmát az embert kiművelő, értékteremtő és értékőrző kreatív folyamatnak értelmezve, és leválasztva azt a munkáról, az oktatásról, a sportról, a szórakozásról, a divatról és megannyi más, a társadalom fontos szegmenséről, felvetődik a kérdés, hogy kultúrnép-e a magyar.

Persze, hogy az, húzza ki magát a derék magyar ember, elvégre micsoda kultuszt teremtettünk Wass Albert köré, akit évtizedekig oly méltatlanul cenzúráztak a magyarokat nem szerető hatalmak! Manapság annyira becsüljük ezt a közhelyeket ügyesen becsomagoló, a magyar világfájdalmakat világba ki-, és az Úristennek felkiabáló naiv versfaragót, írót és értekezőt, hogy egyre-másra szervezzük a Wass Albert esteket, tonnaszámra adjuk ki könyveit, ...

A Malaysia Airlines repülőgépének lelövésével nyíltan nemzetközivé terebélyesedett az ukrajnai polgárháborús konfliktus – amelyik eddig sem csupán egy belviszály volt, hiszen a törvényes ukrán hatalmat a Nyugat, a szakadárokat pedig Oroszország támogatja –, hiszen közel háromszáz, főként európai civil áldozata van a tragédiának, amelyért minden jel szerint az ukrajnai szeparatistákat, és így közvetetten Oroszországot lehet felelőssé tenni.

...

Újabb jelentős fejezetéhez érkezett az évtizedek óta tartó, egyre ócskább poénokat gyártó romániai politikai kabaré: megegyezett egymással a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a tévés ámokfutóból pártalapítóvá lett Dan Diaconescu vezette, úgynevezett néppárt, a PP-DD. A megegyezés értelmében Diaconescuék a határon túli románok hivatalát kapják meg, továbbá beülhetnek a PSD irányítása alatt álló megyei önkormányzatok alelnöki székeibe. Ha úgy vesszük, a PSD olcsón megúszta az alkut, hiszen ennyit mindenképpen megér nekik az, hogy a PP-DD hozzásegítse őket idén ősszel, télen az államfői tisztség megszerzéséhez. És ez az egymásra találás nem is annyira meghökkentő, ha tüzetesebben megnézzük, kik is a megegyező felek.

Az európai parlamenti választásokat a romániai pártoknak két alapvető érdekük szolgálatába állították: egyrészt a lehető legmagasabb részvétellel kívánták bizonyítani az ország lakosságának uniós elkötelezettségét, másrészt a belpolitikai csatározásban minél nagyobb tekintély elérésére törekedtek. Az előbbi vonatkozásban Traian Băsescu államfő odáig ment, hogy kijelentette: még azok is európai elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, akik csak azért mentek el szavazni, hogy tudatosan érvénytelenítsék szavazatukat. Az unió iránti lojalitást és elkötelezettséget tehát az ország lakosságának kellett igazolnia, mindeközben a pártok mindvégig csak az EP-választásoknak a belpolitikára ható következményeire ...

Nem tudom, régebben hogy volt, de amióta én emlékszem rá, az Euróviziós Dalfesztivál egy olyan álzenei felhajtás, aminek kapcsán csak addig lehet dalokról beszélni, amíg az ember kiejti  a száján a rendezvény elnevezését, mert egyébként csak egy könnyűzenei giccsparádéval álcázott színjáték az egész, ami mindez idáig a népek közötti egyetértést, meg a jószomszédi viszonyt volt hivatva hirdetni.

...

Néhány éve egyre erősödő királykultusz érzékelhető Nagyváradon, ami a város liberális városvezetéséhez köthető. Akinek ez még nem tűnt fel, annak sorolom: Mária királynő szobra felbukkant a városháza nagytermében, majd Mária királynő szobrot állítottak a Bémer téren, aminek hivatalos elnevezése Ferdinánd tér; a színház román intézményét is Mária Királynőről nevezték el, és azt is rebesgetik, hogy a Szent László téren álló Mihály vajda helyére Ferdinánd király szobra kerül majd, illetve az is feltűnő, hogy Radu herceg, illetve a királyi család más tagjai milyen gyakran, ha emlékezetem nem csal, egy-kétévente ellátogatnak Nagyváradra. Mindez azután jutott eszembe, hogy múlt pénteken a nagyváradi városháza ...

A román szenátus elfogadta a PSD-s Mircea Duşa védelmi miniszter által benyújtott törvénytervezetet, amely szerint minden romániai városban kötelező lesz egy főutat elnevezni 1918. december elsejéről. Sőt, a tervezet az utcaelnevezések mellett arról is rendelkezik, hogy a december elsejei nemzeti ünnep alkalmával minden városban ünnepségeket kell szervezni. Egy másik PSD-s politikus pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy a büntető kódexben rögzítsék a román nemzet gyalázásának „bűncselekményét”. Az amit szabad Jupiternek, nem szabad a hatökörnek elve érvényesül itt, hiszen csak a román nemzet gyalázásának büntetését iktatná törvénybe a jóember, pedig amit a román állam művel mondjuk a székely szimbólumokkal, az kimeríti a ...

Amikor egy párt ilyen hatalmas előnnyel tud duplázni, ahogy tette azt a Fidesz Magyarországon, az nyilvánvalóan nem egy egydimenziós történet, hanem több fontos tényező együtthatásával kell magyarázni. Az április 6-iki választás legegyértelműbb üzenete Magyarország jobboldali elkötelezettsége, hiszen a Fidesz négy évnyi kormányzás után is fölényesen tudott nyerni, emellett ezt az elkötelezettséget mutatja az is, hogy a radikális Jobbik is húsz százalék fölötti eredményt ért el, amivel konszolidálta pozícióját a magyar parlamentben.

...

Az ukrán válság kirobbanása óta, és főleg amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, minden elemző abból a szemszögből tekint az eseményekre, ahogy azt az ő nemzeti, államérdekei megkívánják. Leszűkítve a kört, az erdélyi magyar kommentárokból kiérződik annak a kényszere, hogy az események megítélése során azonosítsák az erdélyi magyarságot valamelyik a konfliktusban részes közösséggel, vagy annak helyzetével.

...

Ma a Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, és ezzel Oroszország gyakorlatilag egy puskalövés nélkül hódított meg egy területet. Ez a fejlemény bármennyire is megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt, és akárhogy próbál a Nyugat valamiképpen fellépni, nem is Ukrajna, hanem saját presztízsének a megmentése érdekében, a tényeken már aligha fog változtatni bármit is, mert Oroszország túlontúl erős ahhoz, hogy a földkerekség bármelyik másik állama képes legyen úgymond jobb belátásra bírni ebben a kérdésben.

...

A Székely Szabadság Napján tartott, hétfői marosvásárhelyi megmozdulás ismét felkorbácsolta a kedélyeket. Erre számítani is lehetett, hiszen a rendőrség és a marosvásárhelyi önkormányzat nem engedélyezte a nagygyűlés megtartását; az már csak részletkérdés, hogy épkézláb érv nem támasztotta alá a tiltást. Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor a székelyek a tiltás ellenére mégis megtartották rendezvényüket, és így a román közvélemény ismét kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a székelyek területi autonómiát akarnak.

...

Mivel a holtakat nem illik megbolygatni, ezért újratemetést is csak indokolt esetben szokás végezni. Az újratemetés lényege pedig az, hogy általában jeltelen tömegsírból kiemelik és azonosítják az ott nyugvók földi maradványait, majd tisztességes szertartással újratemetik a holtakat, megadván ezzel nekik azt a végtisztességet, ami minden embernek kijár. A kegyeletnek ez a módja azonban a mai Nagyváradon nem létezik, hiszen itt éppen a fordítottja történt:

...

Érdekes módon képviseli a közérdeket Nagyvárad polgármestere. Mint az más forrásból kiderült, illetve ő maga is elismerte, részt vett, és fel is szólalt a nagyváradi volt premontrei gimnázium épületének tulajdonjogára vonatkozó per tárgyalásán, de amikor megkértem arra, hogy ismertesse néhány mondatban a tárgyaláson kifejtett álláspontját, hogy a közvélemény is legelső kézből tájékozódjon erről, Ilie Bolojan hárított, mondván, hogy kérdezzem meg a jogi osztály munkatársát.

...